Az igazi keresztény, aki keresztény mivoltának teljes kibontakozásához eljutott, egyházias keresztény, vagyis a keresztények közösségében él, amely túlnyúlik saját családjának határain. Éspedig olyan közösségben él, amely szilárd, törvényes intézményekkel is rendelkezik, jogos és töretlen leszármazottja az ősegyháznak, a katolikus keresztényeknek, a római pápa és a vele egységben élő püspökök vezetése alatt. Éppen manapság növekszik azoknak a keresztényeknek a száma, akik egyház nélkül szeretnének keresztények lenni vagy valamiféle harmadik hitvallásban az ősi hitvallású egyházakon kívül akarnak élni. Ez azonban tartósan nem lehetséges, mert az intézményesített közösség szükségszerűsége vallási területen is megmutatkozik, s különben is ez az állapot a kereszténység titkos kiüresítéséhez vezetne mind egyénileg, mind közösségileg. A kereszténység ugyanis mindig egyértelmű hitvallásban létezett csak és Jézus akarata szerint mindig az úrvacsora közösségét jelentette.
