Jézus beszédében titokzatos egységbe fonódik a világ végének és Jeruzsálem pusztulásának a leírása. Az evangélium szerzőjének a kettő szétválasztása nem volt túlságosan fontos, nekünk azonban különbséget kell tennünk köztük. A 15-28-ban Jeruzsálem pusztulásáról, annak üdvtörténeti jelentőségéről van szó, a 29-31- ben pedig az Emberfia megjelenéséről jövendöl Jézus. A 32-35-ben aztán az időpont felől igazít el minket. A sokat idézett mondást olvashatjuk itt: „Nem múlik el ez a nemzedék, míg ezek be nem következnek” (24,34). Most nem az a célunk, hogy exegetizáljuk ezt a mondatot. Mindenesetre az üdvtörténet abszolút végének idejére vonatkozó kérdésre Jézus azt a választ adja, hogy az időpontot senki sem tudja, csak az Atya.