Krisztus testének étele és vérének itala feltárja és elmélyíti Krisztussal való életközösségünket, amelyben a teremtményt már itt az időben az örök élet tölti be. Az örök élet tehát nem a jövő ígérete, hanem máris valóság a jelenvaló világban. A jánosi teológia nem választja el valamiféle függönnyel az időt az örökkévalóságtól, sem a krisztológiát az eszkatológiától. Az örökkévalóság beáramlik ebbe a világba, és mindenütt ott van, ahol az ember a hitben megnyílik a megdicsőült Úr működése előtt.

Az örök élet nem valahol „odafönn” kezdődik. Krisztussal és őbenne itt van közöttünk, s az örök élet átjárja földi-történeti létünket, és így előkészít minket arra a valóságra, amelyet a szentírás „új égnek és új földnek” nevez.