Aki haragszik testvérére, aki rosszat mond rá, aki nyilvánosan megszégyeníti vagy megrágalmazza, az mint gyilkos az Isten előtt nem állhat meg. Nemcsak testvérétől, hanem Istentől is eltávolodik. Nincs többé útja az Istenhez. Áldozata, istentisztelete, imádsága nem tetszik az Istennek. Jézus követője többé nem választhatja el az Isten-szolgálatot az ember-szolgálattól. A testvér megvetése az istentiszteletet igaztalanná teszi és megfosztja minden isteni ígérettől. Ha valaki vagy egy közösség gyűlölködő és békületlen szívvel lép Isten elé, tulajdonképpen bálvánnyal akar játékot űzni. Ameddig testvérének a szolgálatot és a szeretetet megtagadja, amíg a gyűlöletnek kiszolgáltatja magát, s amíg a testvérnek van valamije ellenem vagy Jézus közössége ellen, addig az áldozat elfogadhatatlan. Nemcsak a saját haragom, hanem már maga az a tény is, hogy egy általam megbántott, megszégyenített, meggyalázott testvér van itt és „van valamije ellenem”, ez a tény közém és Isten közé áll.

Ezért vizsgálja meg magát Jézus tanítványainak a közössége, vajon ebben vagy abban nem vétkes-e testvéreivel szemben, vajon nem gyűlölt-e, vetett-e meg, szégyenített-e meg másokat szívesen a világgal együtt, s így testvérgyilkosságban vétkes? Vizsgálja meg magát Jézus közössége ma, hogy abban a pillanatban, amikor istentiszteletre vagy imádkozni Isten elé lép, nem áll-e sok panaszos hang Isten és őközé és nem akadályozza-e imádságát? Vizsgálja meg magát Jézus közössége, hogy a világ által megszégyenítetteknek és megbecstelenítetteknek jelét adta-e Jézus szeretetének, amely megtartja, hordozza, védi életünket? Máskülönben nem segít neki a legkorrektebb istentisztelet, a legjámborabb imádság és a legbátrabb hitvallás sem, hanem mindez ellene tanúskodik, mert Jézus követését elhagyta.

Isten nem engedi magát elválasztani testvéreinktől. Ő nem akarja, hogy tiszteljék, ha a testvért megvetik. Ő az Atya. Igen, Jézus Krisztus Atyja, Jézusé, aki mindnyájunk testvére lett. Ebben van a végső alapja, amiért Isten többé nem engedi magát elválasztani a testvéremtől. Megtestesült Fia megvetett, megszégyenített lett, az Atya tiszteletéért. De az Atya nem hagyja magát elválasztani Fiától, és azoktól sem, akikhez Fia hasonlóvá lett, akik miatt Fia gyalázatot viselt. Isten Fiának megtestesülése óta az Isten- és emberszolgálatot nem lehet többé szétválasztani. Mert aki azt mondja, hogy szereti Istent, testvérét pedig gyűlöli, az hazug.