Jézus megtérést kíván, mert Isten uralma máris érezhető valóság. Az ember megtérése, mint magatartás, nem jelentkezés s nem készségünk kifejezése Isten uralma előtt, hanem már válasz Isten üdvözítő tetteire. Jézus azt kívánja, hogy Isten uralmát úgy fogadjuk, mint egy gyermek (Mk 10,15); ez feltételezi, hogy az isteni uralom vagy a róla szóló igehirdetés már jelenlévő realitás. Hinni éppen ennyit jelent: gyermeki egyszerűséggel elfogadni Jézus örömhírét és követelményeit. Ebben az értelemben a hit maga már megtérés, pozitív elem ugyanis abban, hogy Istennek Jézusban most felhangzó szavával szemben engedelmesek legyünk: Az ily hitbeli megtérés megkívánja az embertől, hogy önmagát kiszolgáltassa Istennek, s telve bizalommal és engedelmesen átadja magát a mindenkor Nagyobbnak, aki javunkat akarja.