A tegnap olvastam, hogy Németországban TILOS a kisbabát járókába tenni, mert ez gátolja a gyermek személyiségének a fejlődését!? (!)

Ez nekem nagyon összevág a vitatott tanügyi törvénybe létező anomáliával.

Most nagyon gonosz leszek, és teljesen rosszindulatúan közelítem meg a dolgot:

1. Valakinek érdeke a zűrzavar a társadalomban.
2. A család a társadalom alapsejtje.
3. Rendítsük meg a családi struktúra szilárdságát.
4. Hogyan?
5. Vegyük el a hitet...
6. Járassuk le a házasságot mint szentséget, mint egy életre szóló kapcsolatot, mint egy férfi és egy nő egy életre szóló szövetségét Isten előtt.
7. Gyengítsük a szülői tekintélyt azáltal, hogy a gyerekeknek jogokat adunk.

Eredmény:

1. A szabadosságban a gyerekeket mielőtt felnőnének és testben és lélekben megerősödnének a szenvedélyek rabjaivá lehet tenni, úgy mikor felnőnek, könnyen lehet őket kihasználni.
2. A házasság értéke, fogalma mint szentség elhomályosodik, mint egy férfi és egy nő kapcsolata relatívvá válik, mint egy életre szóló kapcsolat pedig nevetségessé...
3. A házasság egy olyan szerződés lesz, aminek semmi köze Istenhez, de Istennek sincs köze hozzá.
4. Az emberek megfelelő szülői vezetés hiányában, a szenvedélyek rabságában, a családi tűzhely biztonsága nélkül, Isten nélkül, céltalanul és elmagányosodva bolyongnak keresve önmagukat, életüket, VALAMIT, ami értelmet ad életünknek.

Szerencsére:

Ahol kiárad a bűn, ott túlcsordul Isten kegyelme. Az Úr nem hagyja népét, Alkotását és dicsőségét nem adja másnak. Ámen!