A budapesti József Attila Gimnáziumban 1992 őszén indítottuk el az első ciszterci osztályt. Ennek az osztálynak az osztályfőnöki teendőit vállaltam el a korábbi négy osztályomnál szerzett tapasztalatok birtokában. Mint igazgatóhelyettes az osztály szervezésének első lépésétől kezdve részt vettem a munkában, így csaknem kilenc hónap állt rendelkezésemre, hogy végiggondoljam, mit is szeretnék elérni iskolánk első ciszterci osztályának főnökeként. Elsőként azt igyekeztem végiggondolni, megfogalmazni, hogy milyen a jó osztályfőnök.
Tudjuk, hogy egyetemeink, főiskoláink többségében még ma sincs ilyen irányú képzés. Fiatal kollégáink - mint sok éve mi is - csak saját emlékeikre (ha vannak ilyen emlékeik) vagy idősebb kollégáikra támaszkodhatnak, ill. maguk kínlódhatják ki hosszú évek alatt a választ.
Az osztályfőnököt az igazgató állítja az osztály élére. Így a szociálpszichológia nomenklatúrája szerint valóban főnök. A legfőbb cél azonban, hogy pszichológiai és pedagógiai értelemben is vezetővé váljék. A csoportlélektan egész sor tulajdonságot állít szükségesnek a jó vezető esetében: törődés a ránk bízottakkal, azonosulás, szolidaritás, kezdeményezőkészség és irányítóképesség, megfontoltság s nem utolsósorban szakértelem.
Az osztályfőnök esetében az osztályfőnök sajátos vezetői feladatai határozzák meg, hogy a vezető általános személyiségvonásai közül melyek kapnak nagyobb hangsúlyt, s milyen árnyalatokkal módosulnak.
Az osztályfőnök sajátos vezetői feladatait alapvetően az a tény határozza meg, hogy a rábízott csoport tagjai gyerekek, ifjak, azaz fejlődésben lévő személyiségek.
De a legsajátosabb osztályfőnöki feladat - ellentétben minden más vezető feladatával -, hogy fokozatosan egyre fölöslegesebbé tegye saját vezető szerepét. Pl. az érettségi idejére önirányításra tegye alkalmassá a közösséget, alakítson ki egy olyan gárdát, mely képes vállalni a vezetés részfunkcióit.
Az osztályfőnök ezen felsorolt feladatai szükségképpen érett személyiséget feltételeznek. A tanulók között végzett közvetlen nevelőmunka során a pedagógus legfontosabb munkaeszköze a tulajdon személyisége.
Az osztályfőnöki munkát vállaló pedagógus egyik legfontosabb személyiségjegyének tartom a belső egyensúlyt, a kiegyensúlyozottságot. Hiszen az osztályfőnök és a tanuló kapcsolata személynek személyhez való viszonyában jelenik meg. Erkölcsi nevelés kérdéseiben, az értékítéletek, a magatartás formálásának tükrében a személyes hatás megsokszorozódik.
A másik fontos követelménynek az osztályfőnök megszólíthatóságát tartom. A megszólíthatóság a kétirányú kommunikáció lehetősége: a párbeszéd, a megbeszélés, a vita lehetősége. Nevezhetnénk ezt a tulajdonságot rendelkezésre állásnak is. Két szempontból is említésre méltó ez a tulajdonság:
Alapvető követelmény, hogy ugyanolyan tanulmányi eredményeket várjunk el diákjainktól, mint az iskola bármelyik növendékétől. Elsődleges feladatunk a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés, az értelmiségi pályákra irányítás. (Elgondolkodtató, hogy hosszú távon is ez legyen-e a célkitűzés. A gyengébb gyerekeknek hol a helyük a ciszterci pedagógiában?
Fontos hangsúlyozni; hogy katolikus valláserkölcsi nevelést akarunk végezni, melynek színtere nem korlátozódik a heti két hittanórára, hanem irányadó elve az osztályfőnöki munka minden színterének. Természetesen fel kell használni a szakórák adta lehetőségeket is.
A ciszterci szellemű nevelés szépen hangzó kifejezését konkretizálva azt szeretnénk, hogy szoros (az átlagos osztályokénál sokkal szorosabb) kapcsolatot építsünk ki a szülői házzal, és ezt a kapcsolatot mindvégig ápoljuk. S nem utolsósorban a ciszterci hagyományoknak megfelelő családias tanár-diák viszonyt szeretnénk kialakítani.
Az előttünk álló feladatok ismeretében az első lépés az osztályfőnöki munka tervezése.
Bármennyire is meglepően hangzik, a nevelési munkát, az osztályfőnöki munkát is tervezni kell (nemcsak a szakórákét). Szerencsés dolog, ha hosszabb idő előzi meg a felkészülést, a tényleges munkát. Így egyaránt tanulmányozhatjuk a fellelhető szakirodalmat, tudatosan figyelhetjük az előttünk járók munkáját, ellesve értékeit, elvetve hibáit, vagy csak a tőlünk idegen gondolatokat. Végiggondoljuk célkitűzéseinket, s kényszerülünk annak megfogalmazására is.
A szellemi felkészülést, a gondolatokat követheti az írásbeli, részletesebb tervezőmunka.
Az osztályfőnöki munkaterv egy lehetséges felépítése Megjegyzés: Az írott munkaterv nem jelenti azt, hogy mereven, időről időre ragaszkodni kell hozzá. De van miből kiindulni.
Előzmények, tények - helyzetelemzés
Évenként más szempontok alapján végezhető. Pl.:
A jelentkezési lapok alapján milyen gyerekekkel kell dolgoznunk? (Tanulmányi eredmény, szociális helyzet első információi: szülők foglalkozása, testvérek száma stb., melyik iskolából jöttek. Ha volt felvételi, a többi első osztállyal való összehasonlítás, fiú-lány arány, nyelvválasztás stb.)
Az első év általános tapasztalatai: tanulmányi helyzet, hiányzás, egészségügyi állapot, szociális helyzet, problémás gyerekek, szülőkkel való kapcsolat, az osztály külső kapcsolatrendszere, az új tanév előre látható fontosabb eseményei, feladatai, munkarendi kérdésék stb.
Az adott tanév legfontosabb nevelési céljai és ezek megvalósítása érdekében kitűzött feladatok. Pl.:
Cél: a tanulók megismerése - hogyan, milyen eszközökkel képzelem el?; az osztály közösséggé formálásának első lépései; a szülők megismerése, szülők közösségének kialakítása? a tanulmányi munka segítése? a keresztény nagykorúság felé vezető úton való segítségnyújtás.
Cél: a közösségformálás folytatása; önismeretre nevelés; a szellemi képességek tanórán kívüli kibontakoztatása.
A nevelési terv havi lebontása, kapcsolva hozzá az osztályfőnöki órák előre tervezhető témáit. Pl.:
A tanulmányi kirándulás terve
A tervekből mit sikerült eddig életre kelteni? Mit eredményezett és hogyan realizálódott a megszólíthatóság a gyakorlatban? Mit sikerült elérni a tanulókkal való személyes kapcsolat kiépítésének területén?
Tekintsük át időrendben, mi is történt ez ügyben! Beiratkozáskor minden diák kapott egy levelet az osztályfőnöktől, melyben a legfontosabb tudnivalókról kapott információt (könyvek, kötelező olvasmányok, egyéb felszerelések, őszi programok stb.). A levél kéréseket is tartalmazott, a választ a nyári szünetben kellett elkészíteni (bemutatkozó levél).
A diákokkal augusztus utolsó hetében találkoztunk. A programok között szerepelt az iskola bemutatása, eljövendő tantermünk rendezése, díszítése, egész napos kirándulás, közös szentmise.
Szeptemberben az iskolai gólyatáborban ismerkedtünk tovább egymással és a többi elsőssel. A hónap végén az osztályfőnök egy-egy névre szóló levélben fogalmazta meg első benyomásait a gyerekekről a gyerekeknek.
Október végére mindem diáknak alkalma nyílt, hogy otthonában is találkozhasson az osztályfőnökkel, s bemutathassa családját. Közben kialakult az egyezményes titkos kopogási jel az iskolában az osztályfőnök szobájának ajtaján, s megtörtént az első titkosírásos levélváltás is.
Az első karácsony megható közös ünneplését a félévi jó eredmények jutalmaként egy téli tábor követte, hol az összezártság, a nomád körülmények tovább gyarapították ismereteinket egymásról.
A félévi eredményeket személyre szólóan beszéltük meg. Az év végi közös zarándoklatnál már "nagyon" ismertük egymást.
A levelezést folytattuk a nyári szünetben is. Ősszel együtt készültünk az osztály önképzőköri üléseire, ahol mind a harmincegy tanulónak alkalma nyílt, hogy érdeklődésének megfelelő témából tartson egy-egy húszperces előadást népes közönség jelenlétében. A karácsonyi meglepetések után már az elkövetkező évek céljait próbáltuk minden diákra nézve külön-külön megfogalmazni s megbeszélni az ehhez kapcsolódó fakultációs választás lehetőségeit. A személyes kapcsolatok kiépítése nem választható el a közösségformálás lépéseitől. Tudjuk, hogy közösséget kialakítani, formálni nem egyszerű feladat. Mit lehetett tenni első lépésekként? Nagy hatása volt az augusztusi első közös programoknak. Előbb ismerkedtünk meg egymással és az iskolával, mint a többiek. Ismerkedtünk és mindjárt együtt is dolgoztunk. Termet rendeztünk, padokat súroltunk, alakítottuk, szépítettük eljövendő "második otthonunkat".
A sok közös, iskolán kívüli együttlét - gólyatábor, téli tábor, a lelkigyakorlatok, a bélapátfalvi találkozó - valóban segítették az alakuló közösség formálódását. De sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítok utólag visszanézve is - azoknak az eseményeknek, ahol az osztálynak valamilyen feladatot is meg kellett oldania, együtt kellett dolgoznia. Így vált szép emlékké az osztály névadó ünnepsége, hol egy szép műsor keretében fogalmaztuk meg, kik vagyunk, milyen úton akarunk járni. Így formálta az egyes diákokat a különféle ünnepélyekre, munkára való felkészülés. Volt karácsony, anyák napja, segítettük az új első osztályosokat, s második osztályban már gyakorlottan szerveztük meg a pedagógus gyerekek Mikulás- ünnepségét.
A második év kiemelkedő eseményei mégis az önképzőköri ülések voltak, ahol ki-ki megtapasztalhatta, hogy egyedül még egy látszólag teljesen önálló előadás tartása sem lehetséges.
Megismertük a közös gyászt is az egyik édesapa és az egyik tanárnőnk elvesztésekor.
Megtanultunk együtt örülni a jó tanulmányi eredményeknek, s a Szent Imre Ház tatarozásánál végzett kétkezi munka örömének.
Miközben a tanár-diák kapcsolat bensőségessé tételén, a közösségformáláson fáradoztunk, igyekeztünk a szülői házzal való kapcsolat megteremtésén is munkálkodni.
Már az első év augusztusában egy szülői értekezleten találkozott a hittantanár és az osztályfőnök a szülőkkel. A célkitűzések vázolása, a fogadtatás nem maradt hatástalan. a személyes kapcsolatteremtést szolgálták az első két hónapban megvalósuló családlátogatások, majd a második félévben a személyre szóló fogadóórák. Megalakult a Ciszterci Szülők Egyesülete is. A további szülői értekezletek lassan baráti megbeszéléssé váltak.
Második évben már természetesnek tűnt, hogy az önképzőköri üléseken a szülők többsége is részt vesz.
A személyes kapcsolatok elsősorban iskolán kívüli építésén, a közösségformálás lépésein túl szólni kell az osztályfőnöki munka "hivatalos" színteréről, az osztályfőnöki óráról.
Legtöbbünk nem látott "minta-órát", s kollégáink sem szeretik, ha osztályfőnöki óráikat látogatjuk, amolyan "családi ügy" ez, a külső szemlélő csak zavaró tényező.
Mégis milyen típusú osztályfőnöki órákat lehet tartani? Nézzünk egy lehetséges csoportosítást!
Az órákon alkalmazott módszerek: hagyományos frontális módszer, csoportfoglalkozások, szerepjátékok.
Nagyobb témák esetén lehet az órákat tömbösíteni is.
Befejezés: Az osztályfőnöki munka egyik jellegzetességéről még nem esett szó. Ritkán adatik meg, hogy munkánk eredményét teljes egészében lemérhetnénk. Számítanunk kell kudarcokra is, s arra is, hogy esetleg a gyakorlatunkban már bevált módszerek egy-egy osztállyal csődöt mondanak. Minden osztály más. Nekünk is meg kell újulnunk, s nem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak mi alakítjuk a gyerekeket, hanem ők is minket.
Viszont remélhetjük, hogy mindazok, akik bármilyen osztályban vállalkoznak az osztályfőnöki munkára, megérzik a gyerekek sokszor szégyenlős, kamaszos reakcióiból, hogy szükség van ránk, s munkákkal szebbé tehetjük életüket ma és holnap.