Kalamajka / Ez is borivóknak való!
1. Kocsma előtti legénytánc
nékem egy friss gondolat ütközött eszembe
nékem egy friss gondolat ütközött eszembe
valamelytől el sem válok teljes életembe
holtig bort inni korcsomán meghalni
hej dínom-dánom töltsd teli nem bánom
verd meg isten azt a földet ki a kendert termi
de még jobban azt az erdőt ki a rokkát termi
irgő-pergő kis orsócskám pokol-tűz égesse
minket pedig komámasszony az isten éltessen
igyál torok nincsen pokol csak a papok mondják
a deraka dülledezik kocsmárosok bontják
a fedele régen puszta nádból volt elégett
küldtünk oda minden puha vízissza vendéget
jó bort ittam jó bort ittam jó kedvem van tőle
szid az uram szid az uram nem gondolok véle
ha haragszik ha haragszik elfordulok tőle
ott a hátam ott a hátam beszélgessen véle
ha haragszik ha haragszik elfordulok tőle
itt a füstös ott a dalos ihatik belőle
zöld kancsó a kezembe
zöld kancsó a kezembe itt a jó bor benne
te meg édes kisangyalom üljél az ölembe
a gyenge kismadár nem száll minden ágra
én sem fekszem mindenkor a babám ágyába
hej gazduram azért is igyunk egyet mink is
mert hogy olyan nagyon régen szomjúhozom én is
a gyenge kismadár nem száll minden ágra
én sem fekszem mindenkor a babám ágyába
2. Sebes forduló
a borjúnkat kihajtották
a borjúnkat kihajtották
komámasszony megtalálta
ej-haj addig-addig diskuráltunk
míg a csordát hazavártuk
bémentünk a korcsomába
ittunk két köböl búza árát
ej-haj a féllitrest elővettem
komámasszonyt megtiszteltem
addig-addig tisztelgettem
a féllitrest elejtettem
ej-hej addig-addig tisztelgettük
míg egymást meg nem ismertük
jámbor uramnak azt mondtam
borjúk után futkároztam
ej-haj csak a boros korsó tudja
hova lett a köböl búza
ej-haj szegény ember azt gondolja
hogy az egér mind elhordta
??? is fölmentünk
muzsikást es jót kerestünk
sej-haj kerülj-fordulj komámasszony
adj egy inget szomszédasszony
3. Részeges ember halotti búcsúztatója
hogy elmentél a pincébe
hogy elmentél a pincébe
magadra nem vigyáztál
a gádoron legurultál összetörted magadat
az orrod is borvirág színű
csupa borkő a beled hogy folyjon ki a szemed
ó te bortól jól elázott földnek büdös lakója
folyjon ki a szád két szélén bornak minden virágja
ej te huncut vén gazember
de jó hogy elvitt a december
ha én ebbe a rettenetes
ej de ha én ebbe a rettenetes borzasztóságos mély pincébe bemehetnék
annak hatvanhat akós hordó borából jót ihatnék
boroshordónak a dongaiból volna \jaz én koporsóm kifaragva
túrós haluskával volna \jaz ódala kicifrázva
fejem alatt hat kilós sonka volna vánkos helyett
koporsóm mellett hat colos kóbász állna gyertya helyett
nem bánnám ha ja temetőbe kivinnének
a temetőnek a mély árkába letennének
koporsóm mellett tizenhat évek kisleánka mondaná az extra misét
hogy ott mondják az angyalok a végső órámat
jézus krisztus borivó vidd a mennyországba
ez az ember készül a másvilágra
temessétek valakinek a krumplifőldjibe
hadd nyugodjon a békáknak ülepébe
apát suszter anyád varga
te meg vagy egy büdös marha
három fehér szőlőtőke
de három fehér szőlőtőke meg egy fekete
dicsértessék jézus krisztus drága szent neve
boldogságos szűz mária segíts meg
hogy eztet a pohárka bort magam igyam meg
boldogságos szűz mária segíts meg
hogy eztet a jó pohár bort magam igyam meg
vedd fel pajtás poharad
vedd fel pajtás poharad poharad
benne van a vígság
benne vagyon benne \jaz benne lakik az igaz
az igaz barátság
szabad a mulatság
tedd le pajtás poharad poharad
benne van a vígság
benne vagyon benne \jaz benne lakik az igaz
az igaz barátság
szabad a mulatság
kicsi a hordócska
kicsi a hordócska
jó bor terem benne
dil-dul-dalalaj...
nem iszom belőle
részeg leszek tőle
dil-dul-dalalaj...
4. Szüreti dalok
bárcsak engem valaki megkérne
bárcsak engem valaki megkérne
bárcsak nekem selyem fátylat venne
én nem bánnám mindennap megverne
csak belőlem friss menyecske lenne
bárcsak engem valaki valaki
szőlőhegyre hívna ki hívna ki
meginnám a jó borát jó borát
elszeretném az urát az urát
bárcsak engem valaki valaki
hordó helyett fúrna ki fúrna ki
nem mondanám én néki én néki
nagy a fúró vegye ki vegye ki
komámasszony menjünk
komámasszony menjünk mi le a pincébe
üljünk fel egy boros hordó tetejébe
fúrjuk ki az oldalát
mind igyuk a bor javát
komámasszony
ördög bújjék komámasszony az uradba
jó bor terem badacsonyban nem kadarka
dicsérjük a hegy nevét
ugye isszuk a levét
komámasszony
ördög bújjék komámasszony bocskorába
minek iszik éjjel-nappal egyfolytába
kilenc iccés a torka
tizedikkel megtoldja
komámasszony
hová való komámasszony devecserbe
hová való a kend csöcse tenyerembe
ugyan hiszen tudja kend
mikor megfogdosta kend
a kiskertbe
kimentem én a szőlőbe
kimentem én a szőlőbe
kapát vettem a kezembe
áll-e dudál-e rózsám szeretsz-e nem
fölakasztottam a fára
bort ittam az árnyékába
áll-e dudál-e rózsám szeretsz-e nem
kimentem én a szőlőbe
ráléptem egy venyigére
áll-e dudál-e macska farka feláll-e nem
venyigéről venyigére
fáj a szívem a szőkére
áll-e dudál-e hát te tudnál-e állva pipálni nem
5. Piros kancsó piros bor
mikor noé apánk isten parancsára
halljunk szót
mikor noé apánk isten parancsára
a vízözön elől futott a bárkába
minden állatfajból növényből egyet vitt
hogy ne nélkülözzön a vész után semmit
azért legbölcsebben mégiscsak azt tette
hogy a szőlőtőkét ki nem felejtette
figyelmezzen ezért a becses kompánia
szavamra hallgasson minden emberfia
ez itten gazdánknak utolsó liter bora
ilyen cudar féreg ám a filoxera
látom a sarokban a pista komámat
amint a szemében aggodalom támad
fél hogy tán a borból nem ihat eleget
torka is kiszárad ha hiába eped
nem félj szegény pista tréfa a mondásom
van még elég borunk érdemes barátom
annyi a borunk hogy jut neked elég
s rajtad kívül bőven ihat minden vendég
rajta tehát urak vígan koccintani
nem fáradunk nektek elég bort hordani
húzd rá
piros kancsó piros bor
piros kancsó piros bor
mindjárt rám kerül a sor
iszom a bort ölelem a babámot
úgy sem érem keresztül a világot
nincsen pénzem de majd lesz
ha cluj napocából kolozsvár lesz
eladom a feleségem szoknyáját
még az éjjel elmulatom az árát
nékem olyan asszony kell
ha beteg is keljen fel
keljen fel és főzze meg a vacsorát
vacsorával várja haza az urát
ez a világ mi vóna
ha egy kis bor nem vóna
iszom a bort ölelem a babámot
seggbe rugom ezt a kutya világot
kalapom kalapom csurgóra
kalapom kalapom csurgóra
sört innék bort innék ha volna
akár iszom akár nem akár iszom akár nem
mégis korhely a nevem de a nevem
jaj istenem adj egyet sohase kérek többet
jaj istenem adj egy jót adj egy kedvemre valót
jaj istenem adj egy krajcárt hogy vegyek egy kis pálinkát
jaj istenem adjál kettőt hogy vegyek egy nagy pálinkát
a hajnali csillag ragyog
a hajnali csillag ragyog
én még a lagziban vagyok
jaj istenem hogy szégyellem
hogy a hajnal itt ér engem
tartozom én a kocsmába
kilenc liter bor árával
jaj istenem hogy adjam meg
hogy a babám ne tudja meg
régi babám gyújts gyertyára
hazajövök vacsorára
aj-na-na...
6. Hajnali és még hajnalibb
egyik árokból a másikba estem
egyik árokból a másikba estem
rólad babám minden gondom levettem
de úgy levettem hogy soha eszembe se juss
jóságodért fizessen meg a jézus
édesanyám sokat intett a jóra
ne menjek én bort inni a kocsmába
sokan vannak s betörik a fejemet
nincsen aki kimossa \jaz ingemet
az én babám zetelaki
s az én babám zetelaki zetelaki
de a nyavalya ott törje ki ott törje ki
mer nem adott pénzt pálinkára
sem a zacskóba dohányra
7. Pince pince...
pince pince tizenhárom sor pince
pince pince tizenhárom sor pince
benne mulat tizenhárom menyecske
bor előttem bal karomon a babám
hátam mögött félre húzza ja cigány
kocsmárosné hát abból a jó borából van-e még
hozzon ide egy litervel énmellém
mer ha nem hoz megöl itt az unalom
a poharait a fejéhez vagdalom
igyunk azért aki búsul
igyunk azért aki búsul
kinek könnye földre csordul
földre csordul patakot mos
kibe babám gyolcsinget mos
bort iszik az úton járó
akár szegény akár báró
én is szegény legény vagyok
én is bort inni akarok
iszom hétfőn iszom kedden
iszom szerdán csütörtökön
iszom pénteken szombaton
azon a nagy vasárnapon
9. Ha bémegyek a Bableves-csárdába
ha bémegyek a bableves-csárdába
ha bémegyek a bableves-csárdába
ott mulat a pityóka lebujába
rántott laska sejehaj veri össze bokáját
túrós csusza öleli a babáját
tejbe kása csak vigadj fél liter bor kapaszkodj
tört fuszulyka legjobb a világon
szombat este kimentem a szőlőbe
megöleltem egy karót a sötétbe
megöleltem egy karót azt hittem a babám volt
pedig csak egy hosszú száraz karó volt
szombat este kimentem a szőlőbe
lefeküdtem egy diófa tövébe
megálmodtam egy álmot hogy a babám elhagyott
az amelyik az a száraz karó volt
ezt a százast látod-e
ezt a százast látod-e
ha megiszom régi babám bánod-e
én a százast nem bánom
jön a tavasz kikeressük a nyáron
rezes pint és csutora
nem visz minket nem visz minket a jóra
az én sapkám csurgóra
mindig innék mindig innék ha volna
fehér fuszulyka virág
ne jöjj hozzám ne jöjj hozzám napvilág
egyszer jártál setétbe
beléestél a moslékos cseberbe
szeredai kis kertbe
ott mérik jó piros bort hitelbe
addig ittam mulattam
eltőtt a nyár s gatya nélkül maradtam
addig ittam mulattam
eltőtt a nyár s tiszta csórén maradtam
10. Mégis huncut a német
ej menjünk innen el
ej menjünk innen el
mer itten megvernek
ne menjünk addig el
amíg hegedülnek
hozz bort a magyarnak
pálinkát a tótnak
sört a németnek
ne higgy magyar ne higgy
ne higgy a németnek
bárhogy ígérgetnek
bárhogy hitegetnek
hozz bort a magyarnak
pálinkát a tótnak
sört a németnek
attila lehel árpád
attila lehel árpád
elhunyt dicső unokák
nem hallik a magyar név
oda a boldogabb év
gyászba borult hunnia
mert nincsen hunyadija
idegen nép van ma ott
hol régen magyar lakott
mégis huncut a német
hogy a fene enné meg
a tüdejét a máját
minden oldalbordáját
ha azt mondja das ist gut
akkor csal meg a huncut
mégis huncut a német
hogy a fene enné meg
csujogatások
ha a magyar szomorkodik
bánatában jó bort iszik
bort iszik az nem is vizet
sörér csak a német fizet
míg a hírét elviszik
hogy a magyar bort iszik
ha megitta jól tette
talán megérdemlette
magyarország azér jó
ritkán üres a hordó
ha kiürül megtöltik
véle kedvünket töltik
megállj német mert megbánod
hogy a magyart egzekválod
bőrödből csinálok dudát
azon fújom ezt a nótát
11. Szőlőőrző dalok
haj madár haj
haj madár haj
nem őrözlek több időn
férjhez megyek
learatták már a tiszta búzát
szántogatják annak a tarlóját
a tücskök is már megszólamodnak
a lejányok szőlőpásztorkodnak
a lejányok szőlőpásztorkodnak
a menyecskék otthon szomorkodnak
leszedik a szőlőt nem sokára
árván marad a tőke utána
te is árván maradsz kisangyalom
mer énnékem el kell masíroznom
porzik a hegyi borozda
porzik a hegyi borozda
sej mikor végigmegyek rajta
kinyílik a hálótanya
sej mikor kopogtatok rajta
nyisd ki rózsám az ajtódat
sej ereszd be \jaz angyalodat
add ide a pici szádat
sej hadd csókolok rajta százat
üssön meg babám a ménkű
üssön meg babám a ménkű
akkora mint egy malomkű
halálodat nem kívánom
de ha megüt azt se bánom
egye meg a fene magát
ameddig éri a kabát
ne úgy egye mint a hagymát
reszelje meg mint a tormát
kis kertembe füge fészek
én a legénynek nem hiszek
mer a legény leánycsaló
mind akasztófára való
te voltál a szeretőm nem más
üssön beléd a nyilamlás
nyolc garasnak négy a fele
evett volna meg a fene
uccu dárom madárom
uccu dárom madárom
kapuba vár a párom
kettő vagy három
uccu dárom madárom
hej a cucám a lelki
málé lisztes a seggi
hej dudálj ma dudálj
holnap mindig aludjál
három liter pálinka
egy asszonynak micsoda
dunáról fúj a szél
haj dunárom dunárom
lesz a nyáron gunárom
dunáról fúj a szél
öreg vagyok gügyögök
a fenének se köllök én
dunáról fúj a szél
egyszer kétszer kapok én
mindjár oda vagyok én
dunáról fúj a szél
12. Ez ám ez...
ez ám ez
tekenes kukurusfának a gyümölcse
görbe késsel megmetszetett
tölgyfából van a hordaja
vasabronccsal átszorítva
áldott legyen az a tőke
aki eztet megtermette
ez ám ez
szegény ember erszénypusztítója
kocsmárosok gazdagítója
szegény asszonyok szomorítója
a szajhák vigasztalója
rongyos szűrök árulója
boros ember észrontója
ez ám ez
te engem sokszor becsaptál
a kocsmába is becsaltál
ottan velem úgy elbántál
zsebemből kitántorítottál
engem megrészegítettél
falhoz hozzádöntögettél
még a földhöz is verdeltél
de soha föl nem emeltél
én már sokszor megfogtalak
a hébérben is szíttalak
ott is elszalasztottalak
csakhogy most megfoghattalak
mivel most megfoghattalak
a kezembe szorítalak
most a számba fölhajtalak
áristomba lezáratlak
de most ennek ez a helye
mars a bélem fenekire
13. Vendégküldő
haragszik a gazda
haragszik a gazda
hogy münk itt mulatunk
s ha haragszik vigye el a házát
de mi itt maradunk
uccu édes vendég
úgy szeretlek hogy még
sej kinyitom az ajtót
s kilöklek ha nem mégy
csujogatás
karikára legények
huszárosra verjétek
komámasszony igyunk egyet
amíg meg nem ver az öreg (vagy ördög lenne?)
igyál édes kedvesem
hogy az isten éltessen
14. Soproni hajnali nóta
na má most ha föl tudok tápászkodni - iszok még egy pohárral
ha nem - akkor hazamegyek
akinek ma kedve nincs
akinek ma kedve nincs
annak egy csöpp esze sincs
igen lassan foly véri ?
talán lopón sem éri
ha felkötnék a füstre
vagy a pálinkás üstre
megérdemelné
hej megérdemelné
szaszi@szepi.hu